Októbert egy csúnya mandulagyulladással kezdtem, sajnos, így egy hét betegszabi befigyelt ismét :( Hát, ahogy a mondás is tartja, minden rosszban van valami jó: enélkül az extra szabadidő nélkül fogalmam sincs, hogy mikor tudtam volna befejezni Lilim ágytakaróját, amit még augusztusban kezdtem el a szülinapjára.
Kész lett, kész lett, bár egyáltalán nem volt egyszerű...
Arra a konklúzióra jutottam, hogy szép, nagyon szép, de szörnyen nehéz és időigényes darab és hogy sokkal kisebb munkákon kell gyakorolnom előbb. Nem tudom, hogy mikor fogok újra takarót készíteni... ;-)
Szóval kis dolgokon való gyakorlás: az anyagok maradékaiból kispárna huzatokat tervezek készíteni. Egy kis díszpárna már készült, de az egy ikeás anyagból, nagyon megtetszett a madárkás minta.
És hogy mit szólt a pici lány, amikor az oviból hazatérve betoppant a szobájába és megpillantotta a takarót? Irtó édesen felsikkantott, odaszaladt és azt mondta nekem: "Nagyon cutiiiiiiiiiiiii {cuki}, jajjjj, anyuci, igazán nem kellett volna!" Kész voltam :D